Miért is ?- talán szeretném, hogy olvassátok. Tartalmilag lesz minden, és szeretnék véleményeket olvasni. Szóval csak bátran írjatok!
Tegnap olyan jó déjá vu érzésem volt. Már megy a tanulás szeptember óta, tegnap épp EKG ismétlésre- frissítésre adtam a fejem. Hihetetlen, hogy mennyire emlékeztem, hogy az egyetemen négyzetrácsos papírra kidolgoztam az egészet, és hosszas keresés után megtaláltam. Olyan jó érzés volt belőle ismét tanulni. Igen, mert én az a személy voltam, aki mindent leírt és kidolgozott, jó lelküségemből adódóan pedig mások is kamatoztak belöle. Milyen jó , hogy ezeket nem dobtam ki. Valaki szerint csak gyűjtögetem, pedig nem vagyok a gyűjtögetős típus , csak a hasznos dolgokat nem dobom ki, vagy ha már nem látom értelmét megtartani. Ès lám ismét felhasználásra került.
Tegnapi nap amúgy tanulás javára fordítódott, mert délután a gyerkőccel folyatódott . Nem is tudom ki izgul jobban a gyerek felmérője kapcsán. A szülő vagy a gyermek. Nekem minden egyes alkalommal gyomorideggel indul az ilyen reggel. Persze tudom, nem szabad az ember maximalizmusát a gyermekre kivetíteni, de ezt még tanulom. Tudom, azt is el kell fogadni, ha ő épp teljesen más személyisegből fakadóan máshogy veszi az akadályokat. Ez is jó kis téma és órakat lehetne rajta gondolkodni.
Aztán este egy kis lelkifurdalás, hogy nem sikerült megsütni a beigért ( leginkább magamnak, mert szeretem ha tudom mit eszünk címmel) fahéjas csigát, de hát nem maradt rá idő. Talán ma.
Napi szépség pedig a kertünkben még mindig termő és virágzó eper.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése